Túra a Bakony környékén (2009.08.15 - 2009.08.20)

Útvonal: Vértes - Bakony - Balaton
avagy
Szárliget - Bakonybél - Pápa - Sümeg - Tapolca - Badacsony - Balatonfüred

Fotóalbum

Bevezetés:

Egy jól sikerült kenutúra után hogyan is tölthetnénk el az augusztusi hosszú hétvégénket (3 nap szabadsággal 9 naposra nyújtható holiday), minthogy bringára pattanunk és elindulunk... ...merre is? Hát tanakodtunk egy darabig, eléggé ki vagyunk fogyva az ötletekből. Ismét hegyek környékére akartunk menni, így a számunkra még eléggé ismeretlen Bakonyra és környékére esett a választás. Bár Debrecenből nincs közel, de a Balaton közelsége miatt viszonylag jó a vonatközlekedés abba az irányba. Terveink szerint a Vértesből indultunk, át a Bakonyon és le egészen a Balatonhoz! Erika olyan túratervet fabrikált nekünk, amely talán még egy kirándulásunkon sem állt rendelkezésünkre! :) Így vágtunk neki hatan az idei nagy túránknak, Jules, Erika, Gergely, Gyula, Tamás és én.


1. nap Szárliget - Balinka (DST: 72,19 km TIME: 3:55:09 AVS 18,4 km/h)

A Balatonba tartó gőzössel mentünk Kelenföldig, hisz ezen a vonaton elméletileg van bringaszállító. Láss csodát, gyakorlatilag is volt. Igaz, kész akadálypálya feljuttatni a bicikliket ezekre az új fajta kocsikra, ráadásul a hosszú hétvége előtt rengetegen tartottak a Balaton felé. Mindegy, a lényeg hogy elfértünk, felfértünk.
Szárligeten szálltunk le a vonatunkról, kis búzaföldi kitérő után találtunk egy csárdát, ahol elkezdtük tervezgetni a túra aznapi szakaszát. Sajnos részletes térképünk csak a Bakonyról volt, de itt még "csak" a Vértesben jártunk. Egy "segítőkész" fiatalember azt tanácsolta, hogy a csárda melletti úton haladva aszfalton tudunk eltekerni Vérteskozmáig. Hurrá, elindultunk.
Egy darabig szép és jó volt minden (a sorompókat és emelkedőket leszámítva), de aztán egyre csökkent a civilizáció, keskenyedett az út, kopott az aszfalt, mígnem azon kaptuk magunkat, hogy erdei ösvényeken, sárban, étlen-szomjan, hóban-fagyban (na jó, picit túlzok, plusz 40 fok volt kb. :) ) tekerünk és lövésünk sincs, hogy merre van a kifelé. Pénzfeldobás, tuti tippek és elindultunk egy irányba. Rá 500 méterre egy olyan kanyarban lyukadtunk ki, ahol már jártunk előtte fél órával. :) Fasza, ittunk egy sört a nagy ijedtségre, ekkora körforgalmat nem látni akárhol. Szerencsére jött egy bringás és azt tanácsolta, amit mi is terveztünk először. Vissza a főútra, azon menni 1 km-t, ott jobbra le és gyönyörű aszfaltút visz végig az egész Vértesen.
A szakasz itt valóban gyönyörű volt, szerpentinek, erdei utak, sziklás hegyoldal, hidak, patakok. Tényleg csodás rész volt! Így kerekeztünk még jó darabig, többször segítséget kellett kérnünk, nem divat ezen a tájékon a táblázás. Késő délutánra értünk Mórra, amiből sajnos csak a leglényegesebb dolgokat tudtuk megtekinteni, elkezdtünk szálláshelyet vadászni, kiszemeltünk a közeli Bodajk és Balinka volt. Az egyik tele (gólyatábor) a másik tök üres, mert egy iskola lemondta a kirándulását. Egy akkora kempingben voltunk összesen 8-an, ahol nagyjából egy kisebb fesztivált meg lehetne rendezni különösebb bonyodalmak nélkül. Hát elfértünk, mit mondjak :)

2. nap Balinka - Bakonybél ( DST: 61,96 km AVS 18,7 km/h TIME: 3:19:43)



Másnap gyér forgalmú, de emelkedőkkel bőven tarkított úton haladtunk Zirc felé. Valamiért az volt a kényszerképzetünk, hogy mivel a Bükk magasabb volt, ezért a Bakonyt könnyebb lesz megmászni. Az elmélet nyilván hülyeség, de hirtelen jó ötletnek tűnt. :) Ez a nap volt a cáfolat első szakasza. Rengeteget izzadtunk az emelkedőkön és valahogy a jól megérdemelt lejtők sem sorakoztak úgy, ahogy mi szerettük volna.


(Bringa)túra söröző :)

Ám vakmerőségben nem volt hiány, így Zirc előtt Dudarnál nyomtunk egy jobbost, hogy megnézzük Csesznek várát. (special thx to Erika :) )
Valamiért ezek a fránya várak sosem völgyekben és lejtők alján tanyáznak, a fene se érti nyitját! A vár előtt is emelkedett az út, de a fekete leves az utolsó 5-600 méteren érkezett meg. A Bükköt megúsztam tolás nélkül, de ez a vár kicseszett velünk. Toltuk, mint a kisangyal, illetve a lihegő, kipukkant kisangyal. Szenvedtünk. A parkolóban egy kedves árusra bíztuk a lovakat és gyalog néztük meg a várat. A vár finoman szólva nem volt nagy durranás (tudom, nem illik ilyet mondani, nem volt vele semmi baj, de tényleg nem a cseszneki vár az, amiért majd Madonna még egyszer Magyarországra látogat).
A kedves árus viszont megnyugtatott minket, hogy "innen már csak begurulunk Zircre". Király. Elindultunk, tényleg ott a tábla, vigyázz 10%-os lejtő. Ez tartott pár száz méterig, majd újabb aranyos tábla 10%-os emelkedő. Begurulunk, ja...
Csapat egy részének azzal a jól ismert trükkel sikerült viszonylag gyorsan túlélni a jópár kilométer szinuszgörbét, hogy lejtőn nem abbahagyni a tekerést, felgyorsulni 40-45 km/h körülire és így a következő emelkedőre lendületből fel lehet kúszni 25-30-al (kivéve persze ha hosszabb emelkedő jön és kifogy az üzemanyag, akkor jön a kistányér az első váltónál :) )
Sajnos az út utolsó szakaszát egy nagy forgalmú úton kellett megtennünk, rengetegen jöttek a Balatonról éppen és nem volt kerékpársáv sem az úton. :(
Zirccel sajnos "mórosan" jártunk, nem sok időnk volt megtekinteni, a Reguly Antal könyvtár pedig már zárva is volt. :(
Bakonybélbe intéztünk szállást magunknak, a Muskátli magánszálláshely kertjében verhettünk sátrat. A tündéri házigazdánk mindannyiunknak nagyon szimpatikus volt, ránk fért a zuhanyzás és az esti tűz melletti beszélgetés is!

3. nap Bakonybél - Ajka (DST: 91,41 km AVS 20,1 km/h TIME 4:31:58)

A napi terv Sümeg volt, a vár megtekintése. Reggel vendégszerető házigazdánktól kávét is kaptunk, majd csupa jókívánsággal a tarsolyunkban útnak indultunk! Szerencsére tovább tartott a szuper időnk, jól jött a menetszél, ha egy kicsit le akartuk hűteni magunkat. Sajnos dombnak felfelé 7-8 km/h-nál nem nagyon lobogott a hajunk a menetszéltől :)
A szakasz valamelyest sima volt az előző napokhoz képest, haladtunk is rendesen, a túra első szakaszán 23-24 km/h körülire kúszott fel az átlagsebességünk, amihez 28-30-as sebesség kell. Áthaladtunk Béb nevű községen. Csupa új építésű ház, mindenhol szép kertek, gyep, a település közepén kis tavacska egy szép fából készült játszótérrel. Egyszóval egy nagyon szimpatikus falucska, jött is persze az automatikus poén a község neve kapcsán, mindenki bébi akart lenni :)
Dél körül értünk Pápára, szétnéztünk a sétálóutcán, megnéztük a református templomot, majd a kastélyt kívülről. A várkertben láttuk Magyarország legnagyobb platánfáját, törzskörmérete a 2007-es adatok szerint 1024 cm!



Pápa tornyai (forrás: wikipedia)


Pápát elhagyva Devecser felé fordítottuk a kormányokat, viszonylag forgalmatlan utakon és kis falukon át haladtunk. Elég jó tempóban tekertünk, mégis bőven délután volt, mire Devecserbe érkeztünk és onnan még egy 20as lett volna Sümeg, ahol (ahogy közben kiderült) megszűnt a helyi kemping. Egy hirtelen ötlettől vezérelve Ajka felé fordultunk, ahol stranddal egybeépített kempinget fogunk találni. Szuper.
6 óra körül értünk a kempingbe, 91 kilométer tekerés után (ez volt a leghosszabb napunk), alig vártunk, hogy csobbanhassunk egyet a strandon. Strand helyett hidegzuhany érkezett, a strandhoz külön belépő van, ami még késő este is valami 7-800 Ft volt, és fél óra múlva zár a strand. '"+#!halálfej%@#đ, gondoltuk mindannyian, hogy lehetnek ennyire pofátlanok, hogy a kempingbelépő mellé még az egybeépített strandra sem engednek be? Az ajkai kemping nem lett a kedvenc helyünk...


4. nap Ajka - (Badacsony)lábdi (DST: 71,76 km AVS 21,5 km/h TIME 3:20:25 )

Most már tényleg Sümeg az irány, de komolyan. Az a vár nem menekülhet tovább elölünk, begurulunk a sümegi várba! :) Ajkát elhagyva Padragkút, Halimba irányon át tartottunk Sümeg felé, szintén elég kietlen utakon, de a minőségével itt sem volt különösebb problémánk! Féltünk, hogy Sümegre majd nagyon fel kell mászni, de a város előtti 1-2 keményebb emelkedőtől eltekintve nem volt semmi gond, a vár azonban nagyon kiemelkedik a környezetéből, így oda már nem is bringával mentünk, hanem gyalogosan. Előtte, biztos, ami biztos bevágtunk egy-egy jó nagy adag kaját a Várcsárdában, nagyon finoman főznek, ajánljuk mindenkinek!
Tamás vigyázott a paripákra, mi pedig elkezdtünk felmászni a várhoz. A belépő ára kicsit megütött bennünket (2000/fő), de ez a vár már valóban jóval több látnivalót nyújtott! Épp várjátékok folytak a legnagyobb belső udvaron, láthattunk apródokat, királylányt, fűszeres táncoshölgyeket, több teremben állandó kiállítások voltak és még egy kínzókamrába is betekintést nyerhettünk! A vár nagyon jó állapotban maradt meg (érthető, ki a jó ég mászik fel ide :) ), és folyamatosan renoválják, szépítgetik. Aki erre jár, mindenképp nézze meg!



Sümegi vár

Sümeget elhagyva közepes forgalmú úton csordogáltunk Tapolca felé. Végre érezhetően és tartósan lefelé mentünk, nem durva lejtő, de a folyamatos 35-38 km/h azt jelezte, hogy valami segít nekünk a combjainkon kívül is :)
Tapolcán kipróbáltunk a Tavasbarlangot, csónakáztunk egy kört. Nagyon szép és szórakoztató volt, sajnos iszonyat sokan voltak és rengeteget kellett várnunk, mire sorra kerülhettünk. Utólag azt mondom, hogy megérte, de ott nem volt olyan vicces állni több, mint 1 órát, miközben a helyi erő azt ígérte, hogy fél óra alatt végzünk is.
Tapolcáról Badacsony felé vettünk az irányt, rá akartunk térni a Balaton-kerülő bringaútra. A Badacsony hegységet nyugat felöl kerültük meg, mert a térkép szerint Badacsonytomaj felöl lett volna még egy kis hullámvasutazás, amit most inkább kihagytunk.
Mielőtt teljesen legurultunk volna a dombról, vettünk termelői bort egy nénitől (utólag ezt máshol is megtettük, mindenkinek csak ajánlani tudom, minőségi és nagyon finom borok voltak) és kempingek után érdeklődtünk. Mint megtudtuk a környéken 2 kemping is csődbe ment, azt a tippet kaptuk, hogy próbáljunk meg Lábdi felé menni, talán az nyitva lesz. Itt találkoztunk (szinte óramű pontosságú érkezéssel) a társaságunk közeli barátaival, a Bornemissza családdal, így a (túra számára) első balatoni csobbanást már együtt ejthettük meg.
A Balaton közeledtével sajnos nem csak a dombok tűntek el, hanem az alacsony árak is, ezek után kétszer is meg kellett gondolnunk, hogy mit és hol vásárolunk.. :(

5. nap Lábdi - Alsóörs (DST 58,7 km AVS 17,2 km/h TIME 3:23:32 )

Újra a Balaton-körúton! A társaság egy része már 2004-ben megkerülte a Balatont, de szívesen tekertünk itt újra, szinte végig szépen ki van építve a kerékpárút, igaz sajnos sok helyen vészesen romlik az állapota (gyökerek, kátyúk). Ezt a részt már csak a túra jutalmának, ráadásának tekintettük, ez volt a bizonyos bónusz csoki :) Nem is kapkodtunk a tekeréssel, igaz legtöbbször nem is tudtunk, olyan sok volt a bringás és az egyéb turista. A Balaton gyönyörű, ezt nem lehet elvenni tőle, nem is akarjuk. A bringaútnál törekedtek arra (legalábbis az északi parton), hogy minél több helyen kacsintgasson ránk a tó és persze minél több turistacsalogató helyre tekeredjen be az aszfaltcsík. A kitáblázás már sokkal meg van oldva, mint a Bakonyban, de sajnos itt is ráférne egy felülvizsgálat az elpörgetett jelzőoszlopokra.
Tihanyt kihagytuk, már mindannyian láttuk és tartottunk Balatonfüred felé. Az igazi turistatömeget itt találtuk meg először, lépni (tekerni) nem lehetett tőlük, de persze türelmesek voltunk, hisz mindenki nyaral, ők is, mi is, ha épp a bringaúton húzza a pöttöm a gumikrokodilját, vagy apuci ott tolja a sörhasát, istenem hát ez van :)
Füredet elhagyva betértünk egy a közvetlenül bringaút mellett található szabadtéri sörözőbe-borozóba. A tulajdonos hölgy finoman szólva is vidám volt, állítása szerint már senkin nem lepődik meg, volt ott már mindenki, Monk felügyelő kivételével. Mi azért picit meglepődtünk a fél óráig habzó szódán, de aztán ezt a csorbát is kijavította alkalmi házigazdánk.
A lányok megszavazták, hogy ejtsük a siófoki úticélt, valahol verjünk tanyát és másnap átkompozunk a vonatunkhoz. Hajthatatlanok voltak, mi pedig "hajthatók", így felhívtuk az alsóörsi kempinget, ahol bőséggel ígértek helyet nekünk. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy túráink egyik legrövidebb szakasza érkezett, a hölgy kocsmája után kb. 7 (hét!) méterrel ki volt táblázva az Európa Kemping bejárata. :) Esküszöm nem kellett egyet sem tekernem. Miután felvakartuk röhögéstől elfáradt testünket az aszfaltról, begurultunk a kempingbe. A kemping persze dugig, de hatalmas méretei miatt a parttól jó távol találtunk helyet a sátraknak. Lezártuk a kétkerekűeket és lementünk fürödni a Balcsiba. Este zenés mulatság volt a kemping éttermében, leugrottunk a túra zárónapjaként beszélgetni és sörözgetni!


Kis csapatunk a balatoni kompon

Az utolsó nap már nem igazán volt a túra szerves része, bementünk Balatonfüredre, átkompoztunk Siófokra (érdemes utánajárni, hogy melyiken lehet kerékpárt szállítani, mi direkt olyat néztünk ki és semmi gondunk nem is volt a hajón). Siófokon befaltunk egy hekket, majd felszálltunk arra a vonatra, amely átszállás nélkül vontatott bennünket haza Debrecenbe! 5 órás út után landoltunk a Cívisvárosban!

Összegzés: (DST: kb. 360 km TIME: kb. 18 és fél óra)

A Bakony környékében egy számunkra ismeretlen helyet sikerült felfedeznünk és mondhatom, hogy egyikünk sem csalódott. Magam részéről a bükki túrát kicsivel előrébb sorolom látványosság, panoráma szempontjából, de a Bakonynak sincs miért szégyenkeznie a gyönyörű dombjaival, váraival és erdei útjaival. Senkit ne tévesszen meg, hogy a Bakony nem a legmagasabb hegységeink közé tartozik, igenis van mit megmászni itt is. Aki erre jár érdemes jól felszerelkeznie térképpel, mert a hegyi utakon volt, hogy hosszú ideig embert sem láttunk, fontos volt tudnunk (fontos lett volna tudnunk :) ), hogy jó úton járunk! Összességében ajánljuk mindenkinek, főleg aki egy kis balatoni lazulással kívánja zárni a bringázását! :)

Reméljük sikerült felkelteni az érdeklődésedet a Bakony iránt is, ha bármiben tudunk segíteni, keress bennünket bátran!

Köszönjük figyelmedet, ne felejtsd el megnézni a fotóalbumot!

Készítette: Tóth Norbert 2009.08.30.


Ajánlom ezt a leírást levélben!